Minden gyermek hoz magával egy genetikai „csomagot”. Ez tartalmazza például a temperamentumának alapjait, bizonyos képességekre való hajlamot vagy épp egyes betegségekre való kockázatot.
A gének tehát alaprajzot adnak – de nem írják meg előre a forgatókönyvet!
A szeretetteljes, biztonságot nyújtó családi környezet segít abban, hogy a gyermek ki tudja bontakoztatni az adottságait, és meg tudjon küzdeni a nehézségekkel.
A nevelés formálja a személyiséget, a világnézetet, az önértékelést és a másokhoz való kapcsolódási képességet.
A gyermek fejlődését mindig a genetika és a környezet együttese határozza meg.
A szülők dolga nem az, hogy „átírják” a gyermek genetikai örökségét, hanem hogy abban segítsék, hogy saját magává válhasson, képességei kibontakoztatásával saját temperamntumának megfelelően.
„Az örökbefogadott gyerek sosem lesz igazán a miénk.”
A kötődés nem a géneken múlik, hanem a mindennapi kapcsolódáson és odaforduláson.
„A gének mindent eldöntenek.”
A környezet és a nevelés nagyon sokat képes alakítani a gyermek viselkedésén, érzelmein, döntésein, kognitív képességein.
A genetikai betegségek elkerülhetetlenek, ha örökbefogadott gyerek van a családban.”
Az orvosi információk gyűjtése és a gondos odafigyelés jelentősen csökkentheti az egészségügyi kockázatokat.
David Lykken: Happiness: The Nature and Nurture of Joy and Contentment
Egy klasszikus mű, amelyben a szerző az ikervizsgálatokon keresztül elemzi, mit „hozunk” magunkkal és mit ad hozzá a környezet.
Steven Pinker: The Blank Slate: The Modern Denial of Human Nature
Bár provokatív és nem kifejezetten az örökbefogadásról szól, nagyon szemléletesen mutatja be a genetika és nevelés szerepét.
Sharon Kaplan Roszia & Allison Davis Maxon: The Open-Hearted Way to Open Adoption: Helping Your Child Grow Up Whole
Kifejezetten örökbefogadó szülőknek írt, gyakorlati könyv arról, hogyan segíthetnek gyermeküknek megküzdeni a gyökereikkel kapcsolatos kérdésekkel.
Judith Rich Harris: The Nurture Assumption
Provokatív, de közérthető könyv arról, hogy a gyerekeket sokkal jobban formálja a kortárscsoport és a genetika, mint gondolnánk